Királyok és Szentek
Az Árpádok kora
2022.03.18. – 2022.06.15.
Egy egyedülálló kiállítás, mely során az Árpád-kor nagyjai ismét elfoglalják trónjukat Székesfehérvár szívében.
A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével egy olyan megismételhetetlen tárlat jöhetett létre, ahol 12 ország több mint 700 felbecsülhetetlen kincse tekinthető meg egy helyen.
A kiállítás három hónapja alatt egy utazásra invitáljuk látogatóinkat a felújított rendház területén, mely során megismerhetik a történelem igazi arcát.
- A HONFOGLALÓ MAGYAROK
- A KIRÁLY LÁNDZSÁJA
- KIRÁLYI TEMETKEZÉSEK
- DINASZTIKUS KAPCSOLATOK
- ALAPÍTÁS
- A BOLDOGASSZONY ORSZÁGA
- A LITURGIA TÁRGYAI
- A LITURGIA SZOLGÁLATÁBAN 1.
- A LITURGIA SZOLGÁLATÁBAN – 2. A SZENTÉLY
- A VALLÁS SZEMÉLYES SZFÉRÁJA
- FALVAK, MEZŐGAZDASÁG, KÉZMŰVESSÉG
- VÁROSOK ÉS VÁRAK
- KINCSLELETEK, A TATÁRJÁRÁS
- BETELEPÜLT NÉPEK, IDEGENBŐL LETT MAGYAROK
- AZ UTOLSÓ ÁRPÁDOK
- AZ ÁRPÁD-HÁZ SZENTJEI
A király lándzsája
István trónra lépésekor szilárd hatalmat kapott örökségül. Hátra volt ugyanakkor uralma feltétlen elismertetése az ország egész területén, az új kormányzati rendszer bevezetése, valamint a keresztény egyház kiépítése. Bár ezek a folyamatok már Géza fejedelem alatt megkezdődtek, a keresztény királyság megalapításának és szervezeti kiépítésének feladata főként Istvánra hárult. A még apja által létrehozott német szövetségnek köszönhetően megjelent nehézfegyverzetű lovagok segítségével győzte le trónkövetelő nagybátyját, Koppányt, s fejezte be – már a hatalom legitimálását jelentő koronázását követően – központosító harcait. Uralkodásának időszakában megszületettek az új rend alapjait megfogalmazó törvények, nyugati mintára megkezdődött a saját oklevélkiadás és pénzverés.
Dinasztikus kapcsolatok
Az uralkodói családok közötti házassági kapcsolatok kiemelt jelentőséggel bírtak a középkorban. Elősegíthették az uralkodó hatalmának megszilárdítását, szolgálhatták az egyes országok közötti békét és a szövetségi viszonyok létrejöttét. Az Árpád-házat sokszínű, csaknem egész Európát érintő dinasztikus háló jellemezte, melyben meghatározónak számítottak a környező államokkal – így a lengyel uralkodóházzal, a Piastokkal és a Kijevben székelő Rurik-házzal – létesített kapcsolatok. Az Árpád-házi uralkodók intenzív külpolitikai és vallási-kulturális hatásokkal is járó dinasztikus viszonyt alakítottak ki Bizánccal.
Az Árpád-ház szentjei
A középkori keresztény világban kiemelt tisztelet övezte a buzgó vagy önfeláldozó vallásosságuk miatt haláluk után szentté avatottakat. A szentté avatást megelőzte a boldoggá avatás, melynek alapja a régről fakadó spontán tisztelet vagy az illető életére, erényeire, esetleges vértanúságának körülményeire kiterjedő vizsgálat lehetett. A boldoggá avatáshoz az erényesség mellett két igazolt csodára is szükség volt, a szentté avatáshoz pedig újabb kettőre. A szentekhez kapcsolódó csodák többsége gyógyító csodatétel volt, sírjuk utóbb a gyógyulást keresők zarándokhelyévé vált. A szentté avatás azt jelentette, hogy az adott személy a megdicsőültek közé került, s az egyház számára előírássá vált tisztelete.
A királykoronázás
Az országalapítás egyik leglényegesebb mozzanatának a királykoronázás számított. Az 1000 karácsonyán vagy 1001 január elsején megkoronázott I. István regnuma, vagyis országa, a Magyar Királyság szimbolikus értelemben is a keresztény országok közösségének részévé vált. A Szent István halála utáni középkori magyar királykoronázásokra vonatkozó szabályok annak érvényességét három, egyidejűleg teljesülő körülményhez kötötték. A koronázási szertartást a székesfehérvári bazilikában, I. István temetkezési helyén az esztergomi érseknek kellett elvégeznie, azzal a koronával, melyet a közfelfogás Szent István koronájaként tartott számon.
Látogatási információk
Nyitvatartás: hétfőtől vasárnapig 8:00–20:00
Jegyváltás a helyszínen 19:00 óráig lehetséges.
Az épületben egyszerre 200 látogató tartózkodhat. A helyszínen a jegyek értékesítése a benntartózkodók számának függvényében történik. Kérjük, a sorban állás elkerülése érdekében váltsa meg belépőjegyét előre on-line, az arpadok.jegy.hu oldalon! Az on-line váltott jegyek idősávra szólnak. Kérjük, az idősáv lejárata előtt legkésőbb egy órával szíveskedjenek a kiállításra megérkezni.
Tárlatvezetés és múzeumpedagógiai foglalkozás csoportok részére április 1-től előzetes bejelentkezés útján igényelhető:
E-mail: | [email protected] |
Telefon: | 70/6495462 (munkanapokon 8:00–16:00 óra között) |
Kérjük, a program kezdete előtt legalább 15 perccel szíveskedjenek érkezni, hogy a jegyvétel, ruhatár- és mosdóhasználat után pontosan tudjuk kezdeni a programot.
Áprilistól szombaton és vasárnap 10, 12, 14 és 16 órakor egyénileg érkező látogatóink számára tárlatvezetések indulnak, amelyeken 500 Ft / fő árú tárlatvezetési jeggyel lehet részt venni.
A kiállítótérbe legfeljebb 30x40x20 cm-es táska vihető be. Hátizsákot csak elöl viselve vagy kézben tartva lehet bevinni.
A kiállítótérben fotózni csak vaku és állvány nélkül, fotójegy váltása mellett
engedélyezett.
Fotójegy: | 500 Ft. |