Királyok és Szentek

Az Árpádok kora

2022.03.18. – 2022.06.15.

Egy egyedülálló kiállítás, mely során az Árpád-kor nagyjai ismét elfoglalják trónjukat Székesfehérvár szívében. Erről és hasonló kulturális eseményekről további információkat találhat a www.magyarcasinos.net oldalon, ahol nem csak szórakozási lehetőségek, de értékes történelmi hírek is várják az érdeklődőket.
A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével egy olyan megismételhetetlen tárlat jöhetett létre, ahol 12 ország több mint 700 felbecsülhetetlen kincse tekinthető meg egy helyen.

A kiállítás három hónapja alatt egy utazásra invitáljuk látogatóinkat a felújított rendház területén, mely során megismerhetik a történelem igazi arcát.

 

  • A HONFOGLALÓ MAGYAROK
  • A KIRÁLY LÁNDZSÁJA
  • KIRÁLYI TEMETKEZÉSEK
  • DINASZTIKUS KAPCSOLATOK
  • ALAPÍTÁS
  • A BOLDOGASSZONY ORSZÁGA
  • A LITURGIA TÁRGYAI
  • A LITURGIA SZOLGÁLATÁBAN 1.
  • A LITURGIA SZOLGÁLATÁBAN – 2. A SZENTÉLY
  • A VALLÁS SZEMÉLYES SZFÉRÁJA
  • FALVAK, MEZŐGAZDASÁG, KÉZMŰVESSÉG
  • VÁROSOK ÉS VÁRAK
  • KINCSLELETEK, A TATÁRJÁRÁS
  • BETELEPÜLT NÉPEK, IDEGENBŐL LETT MAGYAROK
  • AZ UTOLSÓ ÁRPÁDOK
  • AZ ÁRPÁD-HÁZ SZENTJEI

A király lándzsája

István trónra lépésekor szilárd hatalmat kapott örökségül. Hátra volt ugyanakkor uralma feltétlen elismertetése az ország egész területén, az új kormányzati rendszer bevezetése, valamint a keresztény egyház kiépítése. Bár ezek a folyamatok már Géza fejedelem alatt megkezdődtek, a keresztény királyság megalapításának és szervezeti kiépítésének feladata főként Istvánra hárult. A még apja által létrehozott német szövetségnek köszönhetően megjelent nehézfegyverzetű lovagok segítségével győzte le trónkövetelő nagybátyját, Koppányt, s fejezte be – már a hatalom legitimálását jelentő koronázását követően – központosító harcait. Uralkodásának időszakában megszületettek az új rend alapjait megfogalmazó törvények, nyugati mintára megkezdődött a saját oklevélkiadás és pénzverés.

Dinasztikus kapcsolatok

Az uralkodói családok közötti házassági kapcsolatok kiemelt jelentőséggel bírtak a középkorban. Elősegíthették az uralkodó hatalmának megszilárdítását, szolgálhatták az egyes országok közötti békét és a szövetségi viszonyok létrejöttét. Az Árpád-házat sokszínű, csaknem egész Európát érintő dinasztikus háló jellemezte, melyben meghatározónak számítottak a környező államokkal – így a lengyel uralkodóházzal, a Piastokkal és a Kijevben székelő Rurik-házzal – létesített kapcsolatok. Az Árpád-házi uralkodók intenzív külpolitikai és vallási-kulturális hatásokkal is járó dinasztikus viszonyt alakítottak ki Bizánccal.

Az Árpád-ház szentjei

A középkori keresztény világban kiemelt tisztelet övezte a buzgó vagy önfeláldozó vallásosságuk miatt haláluk után szentté avatottakat. A szentté avatást megelőzte a boldoggá avatás, melynek alapja a régről fakadó spontán tisztelet vagy az illető életére, erényeire, esetleges vértanúságának körülményeire kiterjedő vizsgálat lehetett. A boldoggá avatáshoz az erényesség mellett két igazolt csodára is szükség volt, a szentté avatáshoz pedig újabb kettőre. A szentekhez kapcsolódó csodák többsége gyógyító csodatétel volt, sírjuk utóbb a gyógyulást keresők zarándokhelyévé vált. A szentté avatás azt jelentette, hogy az adott személy a megdicsőültek közé került, s az egyház számára előírássá vált tisztelete.

A királykoronázás

Az országalapítás egyik leglényegesebb mozzanatának a királykoronázás számított. Az 1000 karácsonyán vagy 1001 január elsején megkoronázott I. István regnuma, vagyis országa, a Magyar Királyság szimbolikus értelemben is a keresztény országok közösségének részévé vált. A Szent István halála utáni középkori magyar királykoronázásokra vonatkozó szabályok annak érvényességét három, egyidejűleg teljesülő körülményhez kötötték. A koronázási szertartást a székesfehérvári bazilikában, I. István temetkezési helyén az esztergomi érseknek kellett elvégeznie, azzal a koronával, melyet a közfelfogás Szent István koronájaként tartott számon.

Látogatási információk

Nyitvatartás: hétfőtől vasárnapig 8:00–20:00

Jegyváltás a helyszínen 19:00 óráig lehetséges. 

Az épületben egyszerre 200 látogató tartózkodhat. A helyszínen a jegyek értékesítése a benntartózkodók számának függvényében történik. Kérjük, a sorban állás elkerülése érdekében váltsa meg belépőjegyét előre on-line, az arpadok.jegy.hu oldalon! Az on-line váltott jegyek idősávra szólnak. Kérjük, az idősáv lejárata előtt legkésőbb egy órával szíveskedjenek a kiállításra megérkezni.

Tárlatvezetés és múzeumpedagógiai foglalkozás csoportok részére április 1-től előzetes bejelentkezés útján igényelhető:

E-mail: [email protected]
Telefon: 70/6495462
(munkanapokon 8:00–16:00 óra között)

Kérjük, a program kezdete előtt legalább 15 perccel szíveskedjenek érkezni, hogy a jegyvétel, ruhatár- és mosdóhasználat után pontosan tudjuk kezdeni a programot.

Áprilistól szombaton és vasárnap 10, 12, 14 és 16 órakor egyénileg érkező látogatóink számára tárlatvezetések indulnak, amelyeken 500 Ft / fő árú tárlatvezetési jeggyel lehet részt venni.

A kiállítótérbe legfeljebb 30x40x20 cm-es táska vihető be. Hátizsákot csak elöl viselve vagy kézben tartva lehet bevinni.

A kiállítótérben fotózni csak vaku és állvány nélkül, fotójegy váltása mellett
engedélyezett.

Fotójegy: 500 Ft.